udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 10 találat lapozás: 1-10

Névmutató: Szilágyi Adalbert Béla

1993. szeptember 15.

A Magyarországon végzett és Erdélybe visszatértek diplomáinak honosítását egyre halogatják. A cikkíró ismertette, milyen kálváriát járt, hogy leánya diplomáját honosíttassa. Nyáron kezdte a kérvényezést és háromszori Bukarestbe történő utazás után közölték vele, hogy csak szept. 15-e után számíthat a honosításra. /Szilágyi Adalbert-Béla: Nem honosítják a magyar okleveleket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

0. július 1.

Szinérváralján a katolikus hívek június 16-án, főpásztori szentmisével, fotókiállítással, kulturális programmal ünnepelték az ötszáznyolcvan évvel ezelőtt, 1421-ben épült templom fennállását a hívek. A templom előterében emléktábla emlékeztet arra, hogy a közösségből ötvennél több német származású lakost deportáltak a Szovjetunióba. Anyakönyvük 1754-től van, a lelkészek névsora 1804-ig vezethető vissza. Megjelent Szinérváralja magyarországi testvérvárosa, Sárvár küldöttsége is. Reizer Pál megyéspüspök a hívek kötelezettségeire utalt: "mindent meg kell tennünk, hogy gyermekeink továbbtanuljanak, hogy megválasszák a megfelelő iskolát. Szükségünk van arra, hogy ne csak templomainkban hangozzék el a magyar szó, hanem úgy tanuljanak tovább gyermekeink, hogy holnap is legyen anyanyelvünkön beszélő tanító, tanár, orvos, vállalkozó, politikus, közéleti ember, sőt egyházi személy, aki vállalja a katolikus magyar jövő továbbépítését." Megjelent Szilágyi Adalbert-Béla tanár szerkesztésében Szinérváralja 2001, a testvérváros, Sárvár, támogatásával, ez mutatja, hogy a helyi magyar közösség mennyire megbecsüli a múlt hagyományait, Erdős Sylvester János bibliafordító, Zágonyi Károly szabadsághős, Incze János Dés festőművész emlékét. /Máriás József: Boldog az a nép, mely ünnepelni tud. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./

2001. október 26.

A nagybányai Ledvay Márton Színjátszó Kör sikerrel adta elő a Fekete Pétert. A társulatnak jó zenészei, tehetséges, lelkes színjátszói vannak, akik vállalják azt a sok fáradságot, ami az amatőr színjátszással jár. A színrevitelben dicséretes Simori Sándor rendezői, Besenyei István színművész szaktanácsadói, Méhes Béla és Ferenczy Mihály József zenei rendezői munkája. /Szilágyi Adalbert-Béla: Még mindig Fekete Péter? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 26./

2002. szeptember 13.

A Krónika szept. 7-8.-i számának Szigeti zsarolás című cikkéből kiderült, hogy a máramarosszigeti kormánypárti tanácsosok választás elé állították RMDSZ-es kollégáikat: vagy elfogadják a református egyház által visszaigényelt terület bérbe adását, vagy a Leövey Klára Gimnázium elesik a negyedmilliárdos támogatástól. Szilágyi Adalbert Béla megjegyezte, hogy a háború utáni államosításkor a Nagybányai Református Egyházmegyétől 52 épületet és több száz hektár földet vettek el jogtalanul. Most végre kell hajtani az 501/2002-es törvényt, ahelyett, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő kisebbségeket zsarolják. /Szilágyi Adalbert Béla, a Nagybányai Református Egyházmegye főgondnoka: Égrekiáltó: többségi zsarolás iskolaügyben? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 13./

2002. november 29.

Nov. 24-én Monón tartották a II. Szamosháti Presbiteri Konferenciát szamosardói, sülelmedi, égerháti és természetesen monói presbiterek részvételével. Súlyos gond a fogyatkozás, például a Máramarosszigeti Református Egyházközség lélekszáma az 1992-es és 2002-es népszámlálás közötti időben a felére csökkent. /Szilágyi Adalbert-Béla: Presbiteri konferencia. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 29./

2003. november 28.

Nov. 23-án került sor a szinérváraljai RMDSZ közgyűlésére. Szilágyi Adalbert Béla elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Böndi Gyöngyike képviselőasszonyt és Ludescher István Nagybánya-területi RMDSZ elnököt. Szilágyi A. Béla beszámolóját a népszámlálás Szinérváraljára vonatkozó adatainak ismertetésével kezdte. A városban 8094 (80,16 %) román, 1768 (17,51 %) magyar, 140 (1,38 %) cigány, 59 (0,55 %) német, 33 (0,32 %) ukrán, 2 (0,01 %) zsidó és egy cseh nemzetiségű polgár él, 2 százalékkal csökkent a magyarok számaránya. Ismét két magyar óvodáscsoport indult, siker az is, hogy az I-VIII. osztályokat nem vonták össze. Az idei év legrangosabb eseménye a Sylvester János születésének 500. évfordulóján rendezett ünnepségsorozat volt. Az évfordulót olyan fontos eseményekkel kapcsolták össze, mint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése és a Bocskai-díjak átadása. A Petőfi Sándor Versmondó Vetélkedőn a hat belföldi és hat magyarországi benevező közül Szinérváralja a második helyet nyerte. A helyi magyar az önálló magyar iskola (tagozat) létrehozásának ügyében lobbiznak, úgy néz ki, a közeljövőben ez eredményes lesz. Merli Ferenc, felszólalásában az elöregedést, a tagság körében uralkodó rossz hangulatot, az országos politika feszültséggócainak a kispolitikára való kihatásait, a magyarság egységének gyengülését említette. Elhatározták, hogy kulturális egyesületet alapítanak, a választmány a Sylvester János Egyesület név mellett döntött. Az egyesület elsősorban a pályázati lehetőségek kihasználásában szeretne segítséget nyújtani, de bármilyen civil, kulturális kezdeményezést támogat. /Tamási Attila: Szinérváralja: kultúránknak nem csak múltja, hanem jelene is van. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 28./

2004. március 19.

Szinérváralján a római katolikus egyház végre visszakapta jogos tulajdonát, a templom melletti épületet. A fél évszázad alatt tönkretett épületet őszre helyre kell állítanunk, jelezte Szilágyi Adalbert-Béla helyi RMDSZ-elnök. Ha minden terv szerint fog menni, a következő tanévet már a régi-új iskolában fogják elkezdeni az I-VIII. osztályos magyar tagozatos tanulók, valamint a két magyar óvodáscsoport. /Vári Attila: Visszaszolgáltatták a katolikus egyház szinérváraljai ingatlanát! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 19./

2004. május 28.

Szinérváralján ősztől önálló épületben kezdhet a magyar tagozat, újságolta Szilágyi Adalbert Béla, a szinérváraljai RMDSz elnöke örömmel. A magyar tagozatú osztályok és a két óvodai csoport külön épületbe – a római katolikus egyház nemrég visszaszolgáltatott ingatlanába – költözhetnek. /(ta): Nagy lépés Szinérváraljának. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 28./

2004. november 26.

Nov. 22-én rendkívüli közgyűlést tartott a szinérváraljai Sylvester János Egyesület. Szilágyi Adalbert-Béla elnök ismertette az egyesület bejegyzése során végigélt bürokratikus tortúrát. Tepfenhárd Ágota pénztáros beszámolt az egyesület pénzügyi helyzetéről, valamint a Communitas Alapítvány által nyújtott 9 millió lejes támogatás felhasználásáról. Az egyesület legsürgősebb feladatának tekinti a magyar tannyelvű iskola tetőszerkezetének a felújítását. /Sylvester János Egyesület. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 26./

2006. október 5.

Szilágyi Adalbert Bélát, Szilágyi Domokos testvérét megdöbbentett a sebtében világgá kürtölt hír: ,,Szilágyi Domokos szekusügynök volt.” 1956-ban mindketten a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem hallgatói voltak. Az egy hétig tartó tanulmányi kirándulásról Kolozsvárra visszatérve értesült arról, hogy Domi öccse eltűnt. Amikor viszontlátta, halálsápadt volt. – Mit tettek veled? – kérdezte. ,,Erről soha semmit ne kérdezz” – hangzott a remegő válasz. Később egyik évfolyamtársa elmondta: a pad alatt pillantotta meg feketére zúzott körmeit bal kezén. Az akkor 18 éves Szilágyi Domokosból ekkor csinálhattak ,,szekusügynököt”. /Szilágyi Adalbert Béla: Abszurd tetemrehívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék